...anyám 40 évesen vállalta, hogy életet ad a testemnek. Régen elképesztően abortusz ellenes voltam, gyilkosságnak éreztem. Nem értettem az örök életet. Ezzel senkit nem szeretnék bíztatni erre az útra, de meggyőződésem szerint, ha visszaküldesz egy lelket aki bejelentkezett egy kasznira, előbb-utóbb egy másik járattal megérkezik. Lehet a szomszédhoz, vagy a testvéredhez, de a közeledben lesz, vagyis akad dolgotok egymással.

 

 

Nem kérdés számomra az sem, hogy Zente volt már szülőm s édesapám volt már gyermekem. Persze a körforgás milliárdnyi lelket érint így annak is megvan a menete és rendszere, hogy ki mikor s hogyan hagy el egy szellemi családot és hogyan vándorol másik rasszba és földrészre. Ez így a hétköznapi elmének meredeken hangzik, pedig egészen egyszerű - szinte még emberi elme számára is átlátható jelenségek ezek ahhoz a jóval nagyobb láncolathoz képest, melyek galaxisokon s olykor dimenziókon át is utaztatják lényünket. Mindenkinek megvan a maga teremtéstörténete, így hát nekem is akad egy. Sőt, azt hiszem több is. Az egyik kedvencem az, hogy minket egy igen jó nebuló-lény teremtett. Egy iskola szerűséget képzelj el, ahol testtel nem is rendelkező, sokkal magasabb rezgésen leledző lények tanulják a teremtést. Minden ciklusban (náluk máshogy mérik az időt) van egy tulajdonképpen vizsgafeladat. Zseniális dolgokat teremtenek ezek a nebulók. Pálmát, kutyát, elefántot, szelet... fontos, hogy minden rend-szer amit létre-hoznak önfenntartó legyen, ez a vizsga egyik legfontosabb kritériuma. Ahogy kinn úgy benn, ahogy fenn úgy lenn... ahogy a bölcselet hangzik, s ez alapján fontos tudnunk, hogy a magasabb szinten lévő lények is különböznek "személyükben", bár ez egy bizonyos szint felett nehezen kivehető, de mégis. Így egy "napon" (bár ott, akkor 3 nap keringett) egy ilyen nebuló, előállt ... az emberrel. Egy önmagát reprodukálni képes, az érzelmek és gondolatok szinte végtelen skáláját megélni képes lélek-ruhával. Egy alkotás mely a benne élő lélek minden rezdülését kivetíti a testére, s akár betegség akár harmónia formájában tökéletes rendszert alkot környezetével. Néhányan az osztályból "lelkesen" ki akarták próbálni. Így lettek az első anyák s apák...

2017-05-07