...mikor a helyeden vagy. Tökéletesen érzi az ember. Hogy honnan? Az elsődleges amiben megmutatkozik, hogy átlépsz az időtlenség kapuján. Órák telnek el, melyeket perceknek vagy pusztán másodperceknek érzékelsz. Mikor már a végkimerülés cirógat és a lelkem is sebzett... akkor semmi más nem segít, csak ha leülök a gép elé, és egy frissen megírt dalt előadok magamnak. Akár éjjel hazatérve a munkából, akár hulla betegen. Nem baj ha suttogom az alapzenére... egyszerűen helyretesz. Mint mikor "restart-ot" nyomsz az "ámítógépen".

 

 

Újra elkezd hömpölyögni a tudat alattidban, hogy hasznos vagy a földön, hogy van oka létezésednek, hogy kötelességed alkotni, hiszen mások és magad számára is ez "ami jó". Sokszor elmondom - feltéve, hogy kérdezik -, hogy a modern világ egyik legfájóbb változása, hogy az emberek életéből jószerével kiírtotta a "hobbit". Az én kamaszkoromban még a lányoknak is szinte kivétel nélkül volt valami hobbijuk. Hogy az gyöngyfűzés, vagy varrás, vagy tánc volt, az teljesen "mind-egy". Megtapasztalták, hogy milyen alkotni és ezáltal nem érezték értelmetlennek az életüket. Azóta persze a legtöbben közülük is elmerültek a modern világ posványában, hiszen a család és a karrier oltárán minden önmagukkal való minőségi foglalkozást elhagytak. Jobb esetben egy szelfire elegendő vacsi a barátokkal, meg pár évad valami sorozatból ami jut nekik. De ha megkérdeznéd tőlük, hogy "Te mit teszel hozzá az emberek világához!?" ... csak hebegnének-habognának a termékmenedzserségükről, operátorságukról meg mindenféle hasznot talán hozó, de "emberi értelemben" végtelenül haszontalan dologról. Sajnos a sportot is pont akkor hagyják abba a fiatalok mikor a leginkább értelme lenne neki, s 10 év után vágyakozva, csorgó nyállal nézik a csapatjátékok világát. Én azt mondom barátom, hogy mentsd meg Magad! Vegyél újra egy doboz makettet! Íratkozz be táncra, amire mindig áhítottál! Keress Magadnak egy kézi vagy focicsapatot! És ne fogd a gyerekre! Meg a munkára! A párod meg ha nem támogat, legalább látod, hogy nem társ! De ha rám hallgatsz... ne élj alkotás nélkül! Lehet hasznos vagy a cégnek, de a tudat alattidban fojtogatóan haszontalannak érzed amit csinálsz. Ideje megmozdulni!

2017-05-04