Kedves jelen-lévők! Örömmel jelentem, hogy a Reck 2 munkálatai célegyenesben vannak, de még néhány métert futnunk kell!

Addig is egy három részes kis felvezető őrültséget tudok megosztani veletek, amely első sorban Gergelynek köszönhető, drága billentyűsünknek. Nem taglalnám, hogy mit éreztem, amikor egy igazán kimerítő zenekari próba után Geri az orrom elé nyomta a kamerát, azzal a felkiáltással, hogy akkor kezdjek el mesélni a lemezről... A képsorok úgy gondolom kellően tragikomikusak lettek: