..a körülöttem élők emberi kapcsolatait nézve látom, hogy ebben az ínfeszítő rohanásban, egy-két hétköznapi barátságot is elképesztően embert próbáló feladat életben tartani...


Emlékszem a tábortüzek melletti beszélgetésekre, ahol megfogadtuk egymásnak, hogy bárhova is sodor bennünket az élet, tartani fogjuk a kapcsolatot. Aztán lett akit Kanadába fújt a szél, de mindig ad hírt magáról... és van aki Ausztriában él... a rendszer kiírja, hogy üzeneteim elolvasta a másik fél, de válasz soha nem érkezik. Ilyenkor csak küldök egy gondolatot egykori barátom irányába, hogy remélem minden jól történik az életében. Úgy, ahogy az ő lelke fejlődéséhez a legjobb. Számos tapasztalás áll mögöttem a témában, a dalaimban is évekig boncolgattam a barátságot mint olyan. Legalább olyan utolérhetetlen és megérinthetetlen szellem mint a szerelem. Rám nap mint nap sértődnek meg emberek. Nem teszek eleget invitálásoknak, vagy nem válaszolok levelekre. Az évek során még ha nehezen is, de sikerült elfogadnom, hogy még a legintelligensebb ember sem képes a másik helyzetének önmagában való leszimulálására. Értsd úgy... én olyan napi 50 levelet kapok, vagy többet. Most több mint 1000 olvasatlan levél vár. Meg a fiaim... Meg a dalok... Meg a pénzkeresés... Hadd ne soroljam. Nehéz. 18 éve vagyok színpadon. Tízezer emberrel beszélgettem, fotózkodtunk, öleltük át egymast. Mindenhol emlékszik rám valaki és olykor én is fordítva. Mennyi szálláshelyet, finom falatot és vendéglátást köszönhetek ilyen találkozásoknak. Azt hiszem így van ez rendben. Mindig amerre fúj a szél... Ott van valaki, vagy valakik, akikkel megérett első, vagy ki tudja... talán utolsó találkozásunk. Nézz körbe emlékeidben... Nézd csak, mennyi korszakod volt... legjobb barátok már a messzi távolban sem sejlenek fel... vagy éppen zseniális "véletlen" mentén táncolnak vissza életünkbe. A hétköznapi életemben egyetlen "igazi" barátom sincs. Nem fér bele. Hiányzik. De mindennek ára van. Ha érzed, hogy miért vagy itt és mi a feladat... képtelen vagy nem megtenni. Minden esetre... Mikor úgy szólok ismeretlen emberekhez, hogy "barátaim"... Aki hallotta már tőlem élőben... Talán érezte, hogy... Nem volt üres. Tudok rólad... Érezlek...

2016-06-05