Pit és jómagam is elképesztően feszített tempóban éljük az életünket, de ezzel együtt már 3 közös felvételen vagyunk túl az utóbbi időszakból. Ő valamivel fiatalabb mint én, de mindketten túl vagyunk már a "klasszikus fiatalkoron". Ez a dal amit most közreadunk a régi közösségekről - akár osztálytársakról, akár a "téren lógókról" szól.

Az én korosztályom már egészen biztosan túl van nagy szerelmeken, nagy válásokon, babák születésén, rákon és hasonló mélységek valamint magasságok végtelen során. Ha végignézel a régi barátaidon, sokan elhízták életüket, mások pedig mintha kiszáradtak volna. Persze mindkettő jelenség a mosoly és a szeretetlenség hiányából ered. Az én hitem szerint egyetlen egy ember sem véletlenül kerül kapcsolatba veled - ez alól még az internet világa sem kivétel. Szerintem sokan félreértelmezik az "elengedéssel" kapcsolatos spirituális tanításokat. Egyáltalán nem ördögtől való dolog a múltadból felkeresni valakit a jelenben, vagy újra összehozni egy régi társaságot. Attól még nem veszel a múltba - amitől a mesterek joggal óva intenek -, hiszen ezek az új élmények valóságosak lesznek a most világában. Szóval kedves barátom! Emlékszem rád!
...és nagyon köszönjük ha megosztjátok másokkal is ezt a dalt!